A hazai, mélyszegényégben élő nők egészségtudatossága
Magyarországon – rossz anyagi és szociokulturális helyzetük miatt – nők tömegei nem jutnak hozzá jó minőségű, a női egészséget célzó, betegségmegelőző ellátásokhoz, eszközökhöz, ez pedig a jelenleg is nagy társadalmi egyenlőtlenségek további növekedéséhez járul hozzá. A preventív vizsgálatokhoz, például a rákszűréshez való hozzáférés hiányosságai miatt sokan csak akkor kerülnek szakellátásba, mikor betegségük már előrehaladott. A kezelések ilyen esetekben komoly fizikai és lelki megpróbáltatást jelentenek az egyén számára, és tetemes kiadásokat generálnak az ellátórendszer oldalán. A hátrányos szociokulturális helyzet, valamint a tudatos családtervezéshez szükséges tudás és eszközök hiánya miatt sokan rendkívül bizonytalan helyzetben kénytelelek átvészelni várandósságukat, gyermekeik pedig lakhatási szegénységbe érkeznek, megfelelő ellátásukhoz gyakran a legelemibb feltételek (melegvíz, fűtés, világítás) sincsenek meg.
A nem kívánt következményektől mentes, szabad szexuális élet anyagi helyzettől függetlenül mindenkit meg kellene, hogy illessen. Azok, akik nem tudják megvásárolni a korszerű fogamzásgátló eszközöket, vagy erre tudásbeli hiányosságaik, esetleg szociokulturális megkötöttségeik miatt nincsen igényük, fokozottan ki vannak téve a nem kívánt és/vagy korai terhesség veszélyének.
A menstruációs szegénység komoly hátrányt jelent az érintett nők oktatásban való részvétele és munkahelyi sikeressége szempontjából. A korszerű női higiéniai eszközök hiánya szorongáshoz, a megbélyegzettség érzéséhez, és végső soron az oktatásból vagy a munkaerőpiacról való időleges vagy végleges kiszoruláshoz vezethet.
Küldetésünk részének tekintjük, hogy támogassuk az állam szerepvállalását a fenti problémák megoldásában, illetve facilitáljuk az állam és egy kiemelt egészségügyi szolgáltató/gyógyszergyár együttműködését annak érdekében, hogy az érintett nők jó minőségű medicinákhoz és szolgáltatásokhoz juthassanak.
A mélyszegénységben élő nőket célzó, új projektünk célja a tudatos gyermekvállalás útjában álló kognitív akadályok feltárása, ideértve a
szegénység kultúrájából vett mintákat, mint a rövid távú célok elsőbbségét a távoli célokkal szemben, az öncsaló identitáskoncepciókat, a tanulás és az értékteremtő munka lebecsülését, a korai gyermekvállalásra irányuló csoportnyomást, a fogamzásgátlásra szolgáló eszközök nem ismeretét.
A kutatás során felmérjük, hogy a hazai, mélyszegénységben élő nők jelenleg milyen mértékben férnek hozzá a gyakorlatban a női egészséget és a reprodukciós önrendelkezést célzó eszközökhöz és ellátáshoz (méhnyakrák-rákszűrés, mellrákszűrés, fogazmásgátlás, csontsűrűség-vizsgálat, női higiéniai eszközök). Választ kívánunk kapni arra is, hogy a célcsoport tagjainak milyen igényei és saját erőforrásai vannak e téren, illetve azt is vizsgáljuk, hogy hogyan lehetne megkönnyíteni számukra az eszközökhöz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést.
További cél a mélyszegénységben élő, elsősorban roma nők gyermekvállalásával kapcsolatos társadalmi sztereotípiák lebontása.
Projektünk kimenete reményeink szerint két új törvény lesz:
1. Magyarországon a méhen belüli fogamzásgátló eszköz térítésmentesen álljon rendelkezésére mindenkinek, aki szeretné, de nem tudja megvenni magának, a kockázatokat megismerte, és az életkori, valamint egészségügyi feltételeknek megfelel (a vérkép és vizeletvizsgálat eltérést nem mutat), a kezelőorvosa az eszköz használatát javasolja, cselekvőképes, vagy ha nem cselekvőképes, akkor a szülő/gyám is beleegyezik az eszköz használatába. Nem csak az eszköz, hanem a hozzá kapcsolódó konzultációk és vizsgálatok is legyenek ingyenesek. Amennyiben az állam nem tudja helyben biztosítani ezeket a szolgáltatásokat, úgy az állam térítse meg a szolgáltatások igénybevételéhez szükséges utazás költségeit. (A költségek megelőlegezése nem lehetséges, szerintem.)
2. Aki az állam által biztosított szolgáltatást igénybe veszi (méhen belüli fogamzásgátlást használ), az kinyilvánítja azon különleges helyzetét, melyben egy nemkívánt terhesség olyan anyagi terhet jelentene számára, ami komolyan veszélyeztetné a megélhetését. Az államnak ilyen különleges élethelyzetben az állampolgár mellé kell állnia, és a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének kétszeresével kell támogatnia őt azon időszak alatt, míg a különleges élethelyzet fennáll. Az élethelyzet fennállásának indikátora az állam által biztosított szolgáltatás igénybe vétele.
A törvényeket az alábbiakkal látnánk jónak kiegészíteni:
A szolgáltatás igénybevevője köteles a méhen belüli fogamzásgátló eszköz épségére vigyázni. Kérésére a kezelőorvosának az eszközt azonnal el kell távolítania. Sem az eltávolításért, sem pedig a továbbiakban fel nem használt eszközért a szolgáltatás igénybevevőjének nem kell fizetnie. (Nincs büntetés az elpazarolt eszköz miatt.)
A szolgáltatás nem csak arra irányul, hogy a rossz anyagi helyzetben lévő nők is hatékonyan védekezhessenek a nemkívánt terhesség ellen, így teljesebb szexuális életet élhessenek, hanem a nők körében egyre növekvő arányt mutató, endometriózisban szenvedők helyzetét is javítaná, akik közül sokan nem engedhetik meg maguknak az állapotukat nagyban javítani képes, jó minőségű hormonális kezelést, így komoly fájdalmakkal kénytelenek együtt élni.
Az állam által nyújtott szolgáltatást ki kell egészíteni az iskolák felső tagozatában és a középfokú oktatás minden évfolyamán rendszeresen megtartott, szexualitásra és életvezetésre irányuló felvilágosító órákkal.